432 vagy 440 Hz?

Ahhoz, hogy a zenei előadások ugyanúgy szóljanak az egész világon, némi szabványosításra volt szükség. Az olasz kormány zenei bizottsága már 1885-ben kijelentette, hogy minden hangszernek és zenekarnak olyan hangvillát kell használnia, amely 440 Hz-en rezeg, ami különbözik az eredeti 435 Hz-es szabványtól és a versenytárs, Franciaországban használt 432 Hz-től.

1917-ben az Amerikai Zeneművészek Szövetsége támogatta az olaszokat, majd az 1940-es évektől a 440 Hz-es hangolást követte.

1953-ban világméretű megállapodást írtak alá. Az aláírók kijelentették, hogy a zongora középső „A”-ját örökre, pontosan 440 Hz-re kell hangolni. Ez a frekvencia lett az ISO-16 szabványos referencia az összes hangszer kromatikus skálán alapuló hangolásánál, amely a Nyugaton leggyakrabban használt zenei hangolás. Az összes többi hangot szabványos matematikai arányokkal hangolják.

Ez a hangolási rendszer ma már általánosan elfogadott, ezért Torontóban egy zongora pontosan ugyanúgy szól, mint egy kínai zongora.

Furcsa módon senki sem tudja biztosan megmondani, hogy egyáltalán miért ezt a frekvenciát választották. Valójában vannak közöttünk olyanok, akik hevesen nem értenek egyet ezzel a mércével. Valójában a 440 Hz-es középső „A”-t a természettel szembemenő kitalációnak tartják.

Egy másik elméletnek a hívei azt állítják, hogy a középső „A” „természetesebb” frekvenciája 438 Hz. Mások úgy vélik, hogy a helyes középső „A” 432 Hz (más néven Verdi A), mert „a természet szempontjából alapvető matematikai tónusú” és „matematikailag összhangban van az univerzum mintáival, rezeg a Phi-vel és az Aranymetszéssel. Ezenkívül a 432 Hz rezonál a 8 Hz-cel (a Schumann-rezonanciával), a Föld dokumentált alapvető elektromágneses frekvenciájával.

A kutatások szerint az erről a frekvenciáról hangolt zene könnyebben hallgatható, világosabb, tisztább, és több benne rejlő dinamikatartományt tartalmaz. Ennek eredményeként az ezzel a hangolással megszólaltatott zenét nem kell nagyobb hangerővel lejátszani, így csökken a halláskárosodás kockázata.

(Internetes forrásból)